Mit együnk?

Mit egyen a cukorbeteg?

Az étrend megtervezésekor alapvető szempont, hogy az étrendben szereplő élelmiszerek, élelmi anyagok összessége megfelelő mennyiségben tartalmazza a szervezet számára szükséges tápanyag (fehérje, zsír, szénhidrát, vitaminok, ásványi anyagok). Sem többet, sem kevesebbet!

Röviden a tápanyagokról
Szénhidrátok: Energiát adó tápanyagok. 1g szénhidrátból a szervezetben 4kcal energia keletkezik.
A táplálékban előforduló szénhidrátok fő típusai:

Cukrok: Szőlőcukor (glukóz), amely a gyümölcsökben és a mézben található, de a répacukor egyik alkotórésze is, gyümölcsökben (fruktóz), amely főként a gyümölcsökben található, egyúttal a répacukor másik alkotóeleme, tejcukor (laktóz), amely a szőlőcukrot is tartalmaz és a tejtermékekben fordul elő, végül a malátacukor (maltóz), amely kizárólag szőlőcukorra bomlik le és a sörben , valamint a malátakávéban fordul elő.

Összetett szénhidrátok:
Keményítő, amely teljes egészében szőlőcukorra bomlik le az emésztőrendszerben, és a búzalisztben (kenyérben, pékárukban, tésztafélékben), a burgonyában, a rizsben, a kukoricában, a szójában, a hüvelyesekben, kisebb mértékben a zöldségekben és a salátákban található.
Az emberi szervezet számára nem emészthető szénhidrát a legtöbb növényi rost, mint például cellulóz (a korpában) vagy a pektin (a gyümölcsökben).
A magyar lakosság táplálkozása szegény növényi rostokban, ezért ezek bevitelének növelése kívánatos, hogy a jó emésztéshez és az étkezést követő gyors vércukor emelkedés kialakulásának elkerüléséhez feltétlenül szükség van rájuk.
A növényi eredetű élelmiszerek több – kevesebb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot valamilyen formában. Az élelmiszerek, ételek, vércukorszint emelő hatása attól függ, hogy mennyi emészthető (hasznosuló) szénhidrát van bennük. Eszerint három csoportba oszthatjuk a szénhidráttartalmú élelmiszereket: kerülendők, mérve fogyaszthatók, szabadon fogyaszthatók.

Kerülni ajánlatos azokat, amelyek gyorsan és nagy mértékben emelik a vércukorszintet (szőlőcukor, répacukor, malátacukor, méz, minden cukrozott üdítőital, cukorkák, bonbonok, keserű csokoládé, befőttek, dzsemek, a gyümölcsök közül a szőlő, illetve valamennyi aszalt gyümölcs).
Mérni és számolni kell azokat, amelyek jelentős mennyiségű jól hasznosítható szénhidrátot tartalmaz. Ezek: lisztes áruk, fehér-, félbarna és barna kenyér, zsemle, kifli, száraztészta, rizs, búzadara, zsemlemorzsa, sós-, korás-, diabetikus kekszek, natúr gabonapelyhek, müzlik, burgonya, sárgarépa, kukorica, zöldborsó, sütőtök, hüvelyesek, tej, joghurt, kefir, gyümölcsök, cukrozatlan gyümölcslevek. a tésztafélék között vannak a vércukrot jobban (nudli, galuska, kocka-, metélt tészták) és kevésbé (spagetti, makaróni) emelő tészták.
A durumlisztből készült tészták lassabban szívódnak fel, ezét a klasszikus tésztákhoz képest kevésbé emelik a vércukorszintet. A kenyérfélék közül csupán a teljes kiőrlésű lisztből készült, szinte fekete korpáskenyereknek kisebb a vércukoremelő hatása. A tejszínes fagylaltok és tejcsokoládé (magas zsírtartalmuk miatt) a vércukrot közepesen emelőélelmiszerek közé tartoznak. Igen lassan és elnyújtva emelik a vércukrot és a száraz hüvelyesek (bab, borsó, lencse), melyeket azért is célszerű beiktatni az étrendben.
Számolás nélkül fogyaszthatjuk azon szénhidráttartalmú élelmiszereket, melyek nem okoznak számottevő vércukor- emelkedést, azaz nyugodtan ehet belőle annyit, mint bárki más. Ilyen a legtöbb zöldség, különösen a leveles zöldségfélék (saláta, káposztafélék, paraj, sóska), tovább, zöldpaprika, retek, karfiol, uborka, paradicsom, brokkoli, petrezselyemgyökér, spárga, zeller.
A szénhidrátot tartalmazó étel vércukorszint- emelő hatása a benne lévő szénhidrát mennyiségén és összetételén kívül számos egyéb tényezőtől is függ. Így pl: az étel halmazállapotától (a folyadékok erőteljesebben emelik a vércukorszintet), a konyhatechnikai feldolgozottság fokától (pl. a reszelt alma a pürésített burgonya gyorsabb emeli a vércukrot). Az ételek fehérje-, illetve zsírtartalma is messzemenően befolyásolja azok vércukorszint növelő hatását.
A magasabb zsírtartalmú ételek mérsékeltebb vércukor emelkedést okoznak.
A vércukorszint nagyobb ingadozásainak elkerülése érdekében ezért arra bíztatjuk Önt, hogy ellenőrizze (az étkezések előtti és utánii vércukorméréssel) az eddig még nem fogyasztott élelmiszerek,ételek vércukorszintjére gyakorolt hatását, sőt ezt tegye meg időről- időre megszokott ételeivel is.

Fehérjék:
A fehérjék- amellett, hogy szénhidrátokhoz hasonlóan energiát is adó tápanyagok (1g fehérje 4kcal energia keletkezik)- szolgáltatják szervezetünk számára a nélkülözhetetlen építőköveket, az aminosavakat. A fehérjékhez részben húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek, tojás (állati eredetű fehérjeforrásaink), részben kenyérfélék, liszt, rizs, száraz hüvelyesek, szója (növényi eredetű fehérjeforrásaink) révén jutunk hozzá.
Az állati eredetű fehérjeforrások kiváló minőségű, úgynevezett teljes értékű fehérjéket tartalmaz, ezért ezekből célszerű fedezni a napi fehérjeszükséglet kb. 50% (kb 10-20dkg hús, felvágott, 3,5 dl tej, joghurt, kevés sajt, túró formájában).
Az állati eredetű fehérjék nem önmagukban, hanem zsírral és tejtermékekben szénhidráttal együtt fordulnak elő az élelmiszerekben. Célszerű, hogy minél soványabb tejet, tejtermékeket, húst, húskészítményeket illesszen az étrendbe, mivel csak ily módon biztosítható az energiát adó tápanyagok megfelelő aránya. Ezért a zsíros húsok, húskészítmények helyett fogyasszon inkább sovány marha-, sertés-, és szárnyas húst, halat, gépsonkát, szalámit, baromfi felvágottat, zalahúst, párizsit, virslit, és kerülje, illetve csak alkalmaként fogyasszon zsíros kolbászt- és szalámiféléket, pl: olasz és téliszalámit, túristaszalámit, kenőmájast. Ugyanígy előnyösebb a sovány 1,5 % zsírtartalmú tej, és a sovány sajtok pl: Fokhagymás, Köményes, Tolnai sovány, Mozzarella fogyasztása.
Jó tudni: a testtömeg felesleg létrejöttéért elsősorban nem a szénhidrátok, hanem a túlzott mértékben fogyasztott zsiradékok a felelősek.

Zsírok:
Energiát adó tápanyagok. 1 g zsír elégetése során 9 kcal energia szabadul fel a szervezetben. a táplálékkal a szervezetbe kerülő zsír – eredete alapján – lehet állati vagy növényi. Helyes, ha az állati és a növényi eredetű zsiradékok fele- fele arányban oszlanak meg a napi táplálékban. Mivel a húsok, húskészítmények, tejtermékek révén jelentős mennyiségű állati eredetű zsiradékot veszünk magunkhoz, ezért ezen felül lehetőleg ne fogyasszunk állati eredetű zsiradékot (sertészsír, vaj). Ételkészítéshez, kenyér kenéshez inkább kevés növényi eredetű zsiradékot használjunk (olaj, margarin).
Ahhoz, hogy ne lépjük túl a napi zsírbeviteli ajánlást, a megfelelő nyersanyag válogatást mellett célszerű olyan konyhatechnikai módszereket alkalmazni, melyek nem növelik, inkább csökkentik az ételek zsírtartalmát (pl. grillezés, sütés teflon edényben, alufóliában, sütőzacskóban, roston).

Vitaminok:
A szervezet számára nélkülözhetetlen mikro tápanyagok. Mivel a szervezet néhány kivételtől eltekintve nem képes szintetizálni, a táplálékkal kell bevinni. A helyesen összeállított vegyes étrend biztosítja a szervezet számára szükséges valamennyi vitamint és ásványi sót.
Megkülönböztetünk zsírban oldódó (A, D, E, K), valamint vízben oldódó (B1-, B2-, B12, C- vitamin, niacin, folsav, patoténsav, biotin) vitaminokat.
Törekedni kell arra, hogy a fokozott vitaminszükségletet (pl: terhességben, szoptatáskor, idős korban) is a vitaminokban gazdag táplálék fedezze.

Ásványi anyagok:
A szervezet felépítésében és egyes anyagcsere- folyamatok szabályozásában van fontos szerepük.
Fő képviselőik: a kálcium, a foszfor, a magnézium, a nátrium, a kálium, a vas, a cink, stb. A konyhasó révén a szükségletet 3-4 szer meghaladó mennyiségben veszünk magunkhoz nátriumot és a fontos szerepest játszik a magas vérnyomás keletkezésében. (A legtöbb konyhasót a húskészítmények és kenyér tartalmazza). A megfelelő kálium bevitel főleg zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztásával biztosíthatjuk. Kalcium hoz elsősorban tejből, tejtermékekből és olajos magvakból juthatunk. A magnézium a gabonafélékben, a hüvelyesekben és az olajos magvakban található nagyobb mennyiségben. A vas fő forrás ai máj és a húsfélék.

Összefoglalva: Az étrendet minden esetben úgy kell összeállítani, hogy az valamennyi tápanyagot (fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitaminokat, ásványi anyagokat ) tartalmazza a szükséges mennyiségben.
Ez leginkább akkor biztosítható, ha az étrendjét minél többféle élelmiszerből válogatva állítja össze.

Diétás élelmiszerek

1, Mesterséges édesítőszerek: 
Közös jellemzőjük, hogy nem tartalmaznak energiát, nem emelik a vércukorszintet. Tabletta, folyadék vagy por formájában kerülnek forgalomba. Jelenleg a hazai piacon négy édesítőszer szerezhető be: szacharin, ciklamát, aceszulfam-K és aszpartam. A folyadékok (tea, kávé, kakaó), egyes ételek, édességek (palacsinta, gyümölcsleves, pudingok) édesítésére kiválóan alkalmasak. Ide sorolható a mesterséges édesítőkkel készített (többnyire light jelzésű) energiamentes üdítőitalok is. A mesterséges édesítőszerek rendszeres használata javasolt az édes ízt kedvelő cukorbetegek számára, de előnyös a cukorfogyasztását csökkenteni kívánó nem cukorbeteg egyéneknek is.

2,Cukorhelyettesítő anyagok(szorbit, fruktóz):
Sütemények, csokoládék, desszertek, stb. készítése esetén nemcsak a cukor ízét kell pótolni, hanem állományát is. Ezen esetekben használhatja a cukorhelyettesítő anyagokat (fruktóz, szorbit). Jellemzőjük, hogy energiát tartalmaznak és bár kisebb mértékben mint a cukor, de emelik a vércukorszintet, van inzulinigényük, így a napi szénhidrát mennyiségbe be kell számítani. A szorbit fokozott bélmozgást, gázképződést okozhat, ezért elővigyázattal használják. A cukorhelyettesítőkből nem kívánatos 30g- nál nagyobb mennyiségeket fogyasztani. A velük készült cukorkák, csokoládék, desszertek, száraz sütemények energiatartalma nem különbözik a normál termékektől, ezért csupán kis mennyiségben fogyasztva és csak normális testtömegű cukorbetegek számára ajánlhatók.

3, Diétás gyümölcsnektárok, befőttek, dzsemek.
Mesterséges édesítőszerrel és/vagy cukorhelyettesítővel édesített termékek. Jó tudni, hogy abból, hogy egy termék diabetikus, még nem feltétlenül következik az, hogy szénhidrát mentes vagyis ezen készítmények szénhidráttartamát le kell olvasni a csomagolásról és be kell számolni a megadott keretbe.

Diéta és élvezeti szerek

Az élvezeti szerek – alkohol, kávé, tea, dohányáruk – fogyasztásával kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, hogy élettani hatásukat tekintve mennyire ártalmatlanok, illetve ártalmasak az egészségre.

Tea, Kávé: Koffein tartalmuknál fogva élénkítő hatásúak.
Naponta 1-2 csészével mindenki fogyaszthat, mesterséges édesítőszerrel édesítve.

Alkohol: Befolyásolja a cukoranyagcserét, így fogyasztásánál a cukorbetegeknek körültekintőnek kell lenniük. Nem javasolható fogyasztásra az alkohol mellett sok cukrot is tartalmazó alkoholos italok (édes pezsgő, édes borok, tokaji aszú, édes szamorodni, likőrök, vermutok, unikum), mert erősen növelik a vércukorszintet. Korlátozva fogyaszthatók: (a vércukorszintet enyhén emelik) sör, félszáraz bor, félszáraz pezsgő, száraz Martini. A cukrot nem tartalmazó alkoholos italokkal (tömény italok, száraz borok diétás sör) kapcsolatban tudni kell, hogy az alkohol gátolja a máj cukorleadó képességét és ily módon hipoglikémiát okozhat.
Ezért ha töményes szeszes italt fogyasztasz, egyidejűleg szénhidrátot tartalmazó ételt is be kell vinned! Az alkoholos italok csak ritkán és minimális mennyiségben ajánlhatók fogyasztásra. Meg kell jegyeznünk, hogy az alkohol energiatartalma igen magas 1g alkohol elégetése során a szervezetben 7 kcal energia keletkezik.

dohányzásról minden cukorbeteget lebeszélünk, mert esetükben az érrendszeri szövődmények egyébként is megnövekedett kockázatát dohányzás további 3-5 szőrösére növeli!

Diéta és mozgás

Szükség van testedzésre, s fontos, hogy a cukorbeteg egézségére hivatkozva ne hagyja abba a mozgást.
Aki pedig korábban nem sportolt, kezelőorvosával történt konzultációt követően, kezdjen el rendszeresen mozogni!
Ez a mozgástevékenység lehet akár heti háromszori intenzív séta, kocogás, úszás vagy szobakerékpározás.
A fizikai tevékenység során felhasználódnak a felesleges kalóriák, vagyis fogyás indul meg. A mozgás csökkenti a vércukorszintet és a vérzsírszintet is kedvező irányba tolja el.

Az inzulinnal kezelt cukorbetegeknek azonban körültekintőnek kell lennie, ha mozogni, sportolni akar.
Ugyanis a fizikai aktivitás hatására nő a sejtek cukorfelhasználása és fokozódik a sejtek inzulin iránti érzékenysége.
Ezért fontos, hogy megtervezze a mozgását! Így elkerülheti a vércukorszint túlzott mértékű csökkenését (a hipoglikémiát).

Intenzív mozgás esetén, de akár csak egy nagytakarítás során is szükségessé válhat az inzulin adagjának csökkentése és/vagy szénhidráttartalmú plusz étkezés(ek) beiktatása. Ennek megvalósítását beszélje meg kezelő orvosával!

Fontos tudni, hogy rossz anyagcsere- helyzetben (általában 14-15 mmol/l feletti aktuális vércukorszinteknél) az izommunka nem csökkenti, hanem emeli a vércukorszintet és az állapotot tovább rontja.
Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy ne kezdjen intenzív mozgástevékenységet.

Forrás:
Diétás tanácsok cukorbetegeknek – Novo Nordisk Hungária KFT.