Inzulinterápia

Diéta és inzulinkezelés

Inzulinnal kezelt cukorbetegeknél a jó anyagcsere állapot biztosítása érdekében az étkezések összhangban kell hozni a várható inzulinhatással.
Az étkezések időpontjai és szénhidráttartalmai tehát aszerint alakulnak, hogy milyen fajta inzulinról és kezelési módszerről van szó.

Konzervatív inzulinkezelés:
Ez olyan kezelési forma, amelyben naponta kétszer adott inzulinnal (általában gyors és közepes hatástartalmú inzulint együttesen adva) biztosítható optimális vércukorszint. Ebben az esetben napi hatszori étkezésre van szüksége a komoly vércukor ingadozások elkerülése érdekében.

Intenzív inzulinkezelés:
Az intenzív inzulinkezelés alapelve: utánozni az egészséges szervezetinzulin elválasztását.
Intenzív inzulinkezelés során naponta többször (általában négyszer) kap inzulint a beteg, gyors illetve közepes hatásút, a kezelőorvos általában meghatározott fajtából, az előírt mennyiségben és a megadott időben.

Ennek módja általában az, hogy a közepes hatástartalmú inzulint napjában egyszer vagy kétszer adagolják olyan mennyiségben, hogy az a szervezet alapinzulin- elválasztásának feleljen meg.
A főétkezések előtt pedig az étkezés szénhidráttartalmának megfelelő mennyiségű gyors hatású inzulint adnak.

Ha naponta csak egyszer- lefekvés előtt- adsz közepes hatástartalmú inzulint, akkor a szervezet számára napközben szükséges alapinzulint a fő étkezések előtt adott gyorsabb hatású inzulin fogja biztosítani.
Az étkezések száma intenzív inzulinkezelésben is legalább hat.
Az inzulinbeadások és az étkezések időpontját, a beadás és az étkezés között szükséges várakozási időt mindkét esetben a kezelőorvos határozza meg hiszen ez függ az inzulin fajtájától, az adott napszaktól, de még beteg egyéni reakciótól is.

Gyors hatású inzulinanalóggal történő kezelési forma

Ebben a rendszerben a cukorbeteg egy – háromszor kap bázisinzulint, amely az étkezések előtt adott gyors hatású inzulinanalóggal egészül ki.

Miután a gyors hatású inzulinanalógok nagyon gyorsan kezdik el kifejteni a hatásukat ezért az inzulinbeadás követően az esetek döntő többségében nem kell várni az étkezés elkezdésével, hacsak a vércukorszint nem indokolja az (túl magas).
Kísérletezések beiktatása nem szükséges, hiszen ezek inzulinok hatástartalma jóval rövidebb a klasszikus rövid hatású inzulinokénál.
A legnagyobb rugalmasságot ez a kezelési forma adja, hiszen az étkezési időpontok naponta változtathatók, ahogy az étkezések előtt adott inzulin mennyisége is aszerint, hogy mennyi szénhidrátot kíván elfogyasztani a cukorbeteg.
Ez azonban a cukorbeteg részéről sok tudást, tapasztalatot és gyakorlatot igényel.

Az inzulinbeadások és az étkezéseke vonatkozó ajánlások betartásán túl a rendszeres étkezések előtti és étkezések utáni vércukormérések is rendkívül fontosak.

Számunkra ugyanis a vércukor túlzott megemelkedését illetve a hipoglikémia elkerülését biztosító étrend megállapításához elengedhetetlenül szükséges ezek a vércukor önellenőrzések.
Abban az esetben beszélhetünk ugyanis optimális adagú inzulinkezelésről és az inzulinhoz optimálisan illesztett étrendről, ha vércukorértékei az étkezések előtt túlnyomórészt 4-7 mmol/l között, étkezések után 1-1 ½ órával pedig 6-9mmol/l között mozognak.
A hipoglikémia kezelése

Hipoglikémiának a normális vércukorértékek alatti vércukorszintet nevezzük, mely általában jellegzetes tünetekkel jár és eszméletvesztés bekövetkeztével is fenyegethet.

Hipoglikémia = a vércukorszint 3.0 mmol/l alatt van és ezzel egyidejűleg a hipoglikémia tünetei is megjelennek. A hipoglikémia tünetei egyénenként változóak.
Éppen ezért minden cukorbetegnek ismernie kell a hipoglikémia korai jeleit, tüneteit, hogy időben kezelni tudja magát.
Gyakori de nem törvényszerű az éhségérzet, gyakran kezdődhet szédüléssel erős szívdobogás- érzéssel, hideg verejtékezéssel.

Előfordulhat, hogy a száj zsibbadása, a kéz remegése hívja fel rá a figyelmet, esetleg érzékeljük, hogy nem tudunk koncentrálni, vagy hirtelen nyugtalanná válunk.

A hipoglikémia oka lehet:
-az inzulinadás nem követte megfelelő időben, megfelelő szénhidráttartalmú étkezés,
-inztenzív mozgás előtt nem csökkentetted az inzulinadagod,
-alkohol fogyasztása esetén nem vetted figyelembe az alkohol vércukorcsökkentő hatását,
-túlinzulinozás (túl sok a beadott inzulin az elfogyasztott szénhidrát mennyiséghez képest).

Teendők alacsony vércukorszint esetén:
Inzulinnal kezelt vagy inzulin-elválasztást serkentő gyógyszert szedő betegek soha ne induljon el otthonról gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszer nélkül.
Erre a legjobb megoldás, ha mindig hordasz magánál kis doboz gyümölcslevet, például 100%-os narancslevet vagy normál (cukrozott) gyümölcslevet amellyel egy esetleg hipoglikémiát rendezni lehet.

Speciális esetekben (bizonyos vércukorszint csökkentő gyógyszer szedése mellett, egyedi élethelyzetekben, pl: koncert, zsúfolt busz stb.) kockacukor vagy szőlőcukor is ajánlható.
A vércukorszint rendeződése után célszerű még 10-20g lassú szénhidrátot is elfogyasztani, hiszen a cukor vagy narancslé hatása hamar lecseng és újabb hipoglikémia alakulhat ki.

Ha van rá lehetőség, hipogikémia- érzet esetén mindig mérje meg a vércukorszintjét! Ezzel győződhet meg arról, hogy valóban hipoglikémiáról van-e szó. Helyes, ha a táskájában, irattárcájában hord magánál betegségéről, kezeléséről tájékoztató kártyát.

Az inzulinnal kezelt cukorbeteg családtagjainak, munkatársainak is érdemes ismerni a hipoglikémia tüneteit, s szükség esetén segítséget nyújtani a hipoglikémiát megélő betegeknek.
Ez különösen akkor fontos, ha a beteg már önmagát ellátni képtelen, nem tud enni, inni, esetleg eszméletét veszti. Ilyenkor glukagon injekció izomba történő beadása az mely a hipoglikémiát megszüntetheti.
Ha lehetséges erre meg kell tanítani valamely közeli hozzátartozót.
Az előforduló vércukorértékeket mindig jegyezze fel kezelési naplójába, ha magyarázni tudja az okát, akkor azt is. Beszéljen kezelőorvosával az előforduló hipoglikémiáról.

Forrás:
Diétás tanácsok cukorbetegeknek – Novo Nordisk Hungária KFT.